Bejegyzés

Meg kell változnom. Fel kell nőnöm. Szeretnék valaki lenni. Az életem semmi. Nihil. Ki nem állhatom a bizonytalanságot. Beszélek itt össze-vissza.

Ma megint volt elég időm, hogy gondolkodjak. Tudom, ez nem elég, cselekedni is kell. Tennem kell az ellen, hogy ne süppedjek tovább. Mert hiába, ez van. Tudom, magamtól nem tudok ebből a helyzetből felemelkedni. Olyan ez, mint mikor az ember saját haját húzva próbál kikerülni a mocsárból. Lehetetlen. Kell egy VALAKI, aki kihúz. Mondjuk Isten. Van hitem? Nincs. Pedig kéne. Nagyon. Talán volt, de elvesztettem. Persze, addig könnyű volt, míg nem adódtak problémák. De most...

Barát. Mindig is vágytam egyre. Egyetlenegy is bőven elég lett volna. Egy, aki törődik velem, akivel törődhetek, akivel órákon át beszélgethetek, és nem unjuk meg egymást. Nincs senkim. Azaz csak "haverok", akik néha megütköznek rajtam. Ó, nem is tudom, minek sírok itt az internetnek. Ez egy lélektelen lény. 

Ha tudnék bármit is gyűlölni, de úgy igazán, akkor az életemet bizonyára gyűlölném. 

Ne hagyjatok elveszni!