TITANIC 1912/2012

Elsüllyeszthetetlennek vélték.
De maga az ember sem tökéletes, így alkotása sem lehet az.
Pontosan 100 éve az ember elbizakodottságból adódóan következett be egy tragédia, mely jóval több, mint ezer áldozatot szedett.
A hatalmas hajó most holtan fekszik az óceán mélyén, s lassanként felemészti az idő.

Egy apró gondolat a boldogságról

Már alkonyodott,

Mikor hazafelé sétáltam.

Hajam lágy szellő borzolta,
S tüdőmbe az üde, tavaszi levegőt szívtam.

Elmémben gondolatok kavarogtak

Sebesen, megállást nem ismerve,

Lelkemet gyengéden simogatta

A boldogság szele.

Szám folyton mosolyra húzódott,

Emlékeket idéztem fel,

De tudatomba férkőzött egy gondolat:
Ne hidd, hogy ez így marad! Elmúlik ez, el...

Rá kellett ébrednem, hogy mint minden,

A boldogság is múlandó,

De ki kell élveznünk minden percét, s meg kell becsülnünk,

Mert ha elmúlik, rögtön helyébe költözik a bú.

Egyedül (Ed Sheeran - The A team)

Népes utcák, siető emberek.
Vacogó fogak, félelem, magány.
Kirekesztettség.

Fehér, remegő ajkak, sírástól piros szemek, fagyos kezek, rongyos, piszkos kabát.
Vágyakozás a szeretetre, törődésre, emberségre.

De a világban valami nincs rendjén. A Föld: velejéig romlott, önző lények lakhelye.