Éjfekete, szelvényezett, sima testek
óvatosan, nesztelenül kúsznak,
hömpölyögnek
befelé a homályba.
Napokig, hetekig fejlődnek
nyirkos, sötét lyukakba ágyazódva,
s csak nőnek,
dagadnak szüntelen.
Majd kattan egyet a biológiai óra mutatója,
s érett, kövér cseresznyeszemekként
hull ki a
számtalan féreg bölcsője mélyéből.
A lent feltüntetett 3 ponttal nehezen lehetne ezt reálisan értékelni ezt az alkotást. Néhány jelzőt talán megillet. Nem tudom, hogy ez csak egy "színes lefestés" vagy mögöttes tartalma is van-e ezeknek a soroknak, de annyit elmondhatok, hogy nagyon hangulatos.
VálaszTörlésKöszönöm szépen! A verset háttértartalom nélkül írtam, de utólag jó pár dolgot bele lehet ebbe illeszteni. Sokkal inkább a hangulatos leírás volt az, amire törekedtem.
VálaszTörlés