Pici színtelen vízcseppek
kúsznak felfelé az ablakomon. Láss csodát, az a nagy nem ám, hogy
lomhán mászna - rohan fel, a párkány felé. De én nem neki szurkolok.
Valahogy inkább azt ott, azt a picit sürgetem.
Hoppá! Csatlakozott az én kis
pártfogoltam egy másik kis csepphez, és nicsak, már nagyobbak együtt, mint a nagy,
kövér. Nem hittem volna, de még sikerült is megelőzniük! Egy pillanat, és már
fel is kúsztak az ablak legtetejére.
Izgalmasabb a világ ɐʌʇípɹoɟ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése